1945–1949
Európa 1945-ben: romok, menekülők, igazságszolgáltatás
Miért nem jelentette a háború európai befejezése a békés, jogbiztos hétköznapok azonnali kezdetét?
Kiemelt történeti tanösvény · 1945–2024
Hogyan lett ilyen Európa?
A romoktól a jóléti államig. A vasfüggönytől a közös piacig. Az új szabadságoktól az összekapcsoltság válságaiig.
A nyugati és keleti tapasztalatokat külön követjük, majd megvizsgáljuk, hogyan hatottak egymásra. A politikai döntések mellé odakerül a munka, a család, a lakhatás, a migráció és a mindennapi élet története.
Indulás 1945-ből →
24új részletes lecke48forráselemző feladat24esszé részpontozással45új térképi állapot
1945–1973
Európa I. — Újjáépítés, kettéosztottság és együttműködés
A háború következményeitől a jóléti állam, a két tömb és a közös piac intézményeiig.
1945–1973
Újjáépítés és jóléti állam: segélyből növekedés?
Hogyan kapcsolódott össze Nyugat-Európában a gazdasági növekedés, az állami beavatkozás és a politikai stabilitás?
1945–1961
Két Németország és Berlin: megszállásból a falig
Hogyan vált egy ideiglenes megszállási rendszer két állammá és egy családokat kettévágó városi határrá?
1945–1956
Kelet-Európa szovjetizálása és az ellenállás lehetőségei
Milyen eszközökkel szűnt meg a politikai verseny Kelet-Európában, és miért vezetett eltérő eredményhez az 1950-es évek ellenállása?
1948–1963
Biztonsági dilemmák: NATO, Varsói Szerződés és nukleáris elrettentés
Hogyan kapcsolódott össze Európa tömbösödése a biztonsági dilemmával, és miért nem jelentett veszélytelen békét a nukleáris elrettentés?
1950–1973
Az európai integráció kezdete: a széntől a közös piacig
Miért éppen a szén és az acél közös szabályozása indított integrációt, és hogyan vált az ágazati együttműködés szélesebb gazdasági közösséggé?
1945–1990
Európa II. — Társadalmi változás és az enyhülés határai
Birodalmak után: bevándorlás, fogyasztás, 1968, demokratizálódás, Helsinki és a növekedés válsága.
1945–1980
A birodalmak után: dekolonizáció és migráció Európában
Hogyan lett a dekolonizáció az egykori anyaországok belső történetének része?
1950–1980
Fogyasztás, család és munka: a háború utáni társadalom átalakulása
Miért nem jelentett automatikus társadalmi egyenlőséget a fogyasztás és az oktatás bővülése?
1960–1977
1968 több története: Párizs, Prága és a tiltakozás határai
Miért különbözött Párizs és Prága 1968-a a hasonló részvételi nyelv ellenére?
1945–1986
Dél-Európa: diktatúrákból demokráciák
Milyen különböző utak vezettek Dél-Európában a diktatúra bukásától a választási demokrácia megszilárdulásáig?
1963–1985
Enyhülés, Ostpolitik és Helsinki: a határok és jogok alkuja
Hogyan szolgálhatta ugyanaz a megállapodás a status quo biztonságát és annak emberi jogi bírálatát?
1973–1990
Olajválság és szerkezetváltás: miért ért véget a hosszú fellendülés?
Hogyan alakult át az olajár növekedése társadalmi és gazdaságpolitikai válsággá?
1970–2014
Európa III. — 1989 és az új európai államrend
A keleti tömb válsága, államok felbomlása és újraegyesülése, a balkáni háborúk és az integráció mélyítése.
1970–1989
A keleti tömb válsága: Szolidaritás, Csernobil és a reformok
Hogyan alakult a gazdasági és bizalmi válság szervezett politikai kihívássá?
1989–1991
1989 fordulatai és a német újraegyesítés
Hogyan kapcsolódott össze a társadalmi fellépés, a demokratikus felhatalmazás és a nagyhatalmi alku?
1988–2014
A Szovjetunió felbomlása és az új kelet-európai államrend
Hogyan vált egy államszövetség belső válsága új államok és vitatott biztonsági kapcsolatok történetévé?
1980–1995
Jugoszlávia felbomlása és a boszniai háború
Hogyan alakították a politikai és katonai döntések a szövetségi válságot civilek elleni háborúvá?
1995–2008
Koszovó, békefenntartás és háborús igazságszolgáltatás
Hogyan különíthető el a civil védelem célja, a katonai eszköz jogalapja és az egyéni felelősség?
1986–2007
Maastricht, euró és bővítés: mélyebb és nagyobb Európa
Hogyan kapcsolódott össze a közös piac, a közös pénz és a keleti bővítés különböző döntési logikája?
1985–2024
Európa IV. — Összekapcsoltság és válságok
Piacgazdasági átmenetek, a közös pénz, határok, demokratikus viták, világjárvány és Európa biztonsági fordulata.
1989–2010
Piacgazdasági átmenetek: privatizáció, felzárkózás és társadalmi költségek
Miért nem azonos a tulajdonváltás, a működő piac és a társadalmi felzárkózás?
2008–2015
Pénzügyi válságból euróválság: bankok, államok és a közös pénz
Hogyan kapcsolódott össze a magánbank vesztesége, az államadósság és a közös pénz intézményi hiányossága?
1985–2020
Schengen, menedékjog és a migráció európai konfliktusai
Miért vezetett a belső határellenőrzés eltörlése az ellenőrzés és a védelem közös szabályainak vitájához?
2004–2024
Brexit, szuverenitás és a demokrácia európai vitái
Hogyan változott a brit döntési szabadság a kilépéssel, és milyen hatalmi korlátok működtek a folyamatban?
2020–2022
A Covid–19-válság: közegészség, gazdaság és európai együttműködés
Miért nem lehetett a járványt pusztán nemzeti egészségügyi ügyként vagy egyszerű gazdasági visszaesésként kezelni?
2014–2024
Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Európa biztonsági fordulata
Hogyan alakította át Oroszország Ukrajna elleni háborúja Európa biztonsági, gazdasági és jogi döntéseit 2024 végéig?
Tér és idő
Változó Európa a térképen
A lépések összekötik a helyszíneket és a döntéseket. A keltezett államterületi háttér, az intézményi tagság és a katonai ellenőrzés eltérő fogalom; a térképek ezt a jelkulcsban és a forrásoknál is pontosítják.
Európa megosztása és a berlini csomópont, 1945–199113 lépés · 1945–1991 →
Jugoszlávia felbomlása: háború, menekülés és rendezés, 1991–200810 lépés · 1991–2008 →
Integráció: hat alapítótól a bővítéseken át a Brexitig12 lépés · 1952–2020 →
Összekapcsolt Európa: pénz, mozgás, járvány és háború10 lépés · 1973–2024 →
Magyarország ugyanebben a történetben
Szovjetizálás, 1956, a Kádár-korszak, rendszerváltás és uniós csatlakozás: a magyar fejezetekhez kapcsolva is végigjárhatod az európai folyamatokat.
1945–1956 és következményei →
A Kádár-korszak →
Rendszerváltás és európai kapcsolatok →
A forrástól az önálló érvig
Dokumentumot, fényképet, tárgyat és adatot a keletkezési helyzetében olvasunk. A feladatok a forrás megfigyelését, az oksági magyarázatot és az értelmezés korlátját külön pontozzák.
A közelmúlt történeti feldolgozásának időhatára 2024 vége. Az intézményi adatokat a megadott történeti időponthoz kell kötni.
A teljes olvasókönyv →Érdekességek és tévhitek →