A forrástól
az önálló érvelésig.

Olasz fasizmus: belpolitika és külpolitika 1922–1943

ideológia és intézmény összekapcsolása · politikai képek elemzése · döntési folyamat és katonai korlát

• A hatalomra jutás ténye mellé társadalmi és elitpolitikai okot kell kapcsolni.
• Az államkultusz és korporációk jogkorlátozó szerepe kifejtendő.
• A külpolitikai mítoszt össze kell vetni az etióp háborúval, az elszigetelődéssel és a német függéssel.
• A személyi kultusz képi jeléből politikai funkcióra kell következtetni.

Kapcsolódó leckék: Az olasz fasizmus: erőszaktól a diktatúra intézményeiig · A béke felbomlása: Mandzsúriától Lengyelország megtámadásáig · Európa és Észak-Afrika hadszínterei: győzelem logisztikából és együttműködésből

A szovjet–amerikai szembenállás 1945–1956

nyilatkozat és tényleges hatalom összevetése · térképes gazdasági értelmezés · több régió közös oksági kerete

• A háborús szövetség felbomlását az eltérő célokból és erőviszonyokból kell levezetni.
• A segély földrajzi megoszlását gazdasági feltartóztatással kell összekötni.
• A berlini válságot, katonai szövetségeket és nukleáris elrettentést egymásra ható folyamatként kell értelmezni.
• A magyar és szuezi válság összevetése a nemzetközi mozgástér korlátait mutatja.

Kapcsolódó leckék: 1945 után: béketeremtés, felelősségre vonás és új hatalmi ellentétek · A hidegháború kezdete: biztonsági igényből szemben álló tömbök · Korea és Vietnam: helyi államépítésből nemzetközi háború · Az el nem kötelezettek: önálló út a két tömb között · A Közel-Kelet: nemzeti törekvések, háborúk és az olaj politikája · A hidegháború vége és két eltérő reformút: a Szovjetunió és Kína

Jóvátételi rendszer, infláció és stabilizáció 1919–1929

pénzügyi körfolyamat levezetése · grafikon/ábra és politikai állítás összevetése · rövid stabilizáció és hosszú távú sérülékenység elkülönítése

• Háborús adósság, jóvátétel és békegazdasági átállás együttes magyarázata szükséges.
• Az amerikai hitel → német jóvátétel → antant adósságtörlesztés láncát ki kell fejteni.
• A stabilizáció pénzügyi és politikai következményei, valamint a külső hitelfüggés bemutatandó.

Kapcsolódó leckék: Az 1917-es fordulattól az 1918-as fegyverszünetig · A Párizs környéki békék és a Népszövetség korlátai · Az 1929-es válság: hitel, kereslet és gazdaságpolitika

Afrika gyarmatosítása és a nagyhatalmi verseny 1914-ig

rasszista önigazolás forráskritikája · politikai karikatúra és földrajz összeolvasása · cél és technikai eszköz elkülönítése

• Az ipari gazdasági érdek és civilizációs/rasszista legitimáció kapcsolatát magyarázza.
• A brit észak–déli és francia kelet–nyugati tervek térbeli ütközését mutassa be.
• Szuez/India összefüggése és a fashodai, marokkói konfliktusok diplomáciai következményei kifejtendők.

Kapcsolódó leckék: Acél, villamosság és az iparosodás új nagyhatalmai · Az imperializmus érdekei, igazolásai és eszközei · Afrika felosztása és az ázsiai birodalmak átrendeződése · Gyarmati kizsákmányolás és az ellenállás eltérő útjai · Szövetségek, gyarmati válságok és fegyverkezés 1914 előtt

A Brit Birodalom két háború közötti kihívásai

különböző függőségi formák összevetése · gazdasági súly és területi méret szétválasztása · birodalmi politika és helyi cselekvőképesség

• A birodalom területi bővülését el kell különíteni gazdasági és pénzügyi relatív gyengülésétől.
• Palesztina, Egyiptom, India és Írország eltérő politikai igényeit össze kell kapcsolni a brit alkalmazkodással.
• A domínium és mandátum közti jogi különbség, az 1931-es statútum jelentősége magyarázandó.

Kapcsolódó leckék: A Párizs környéki békék és a Népszövetség korlátai · Régi birodalmak után: mandátumok és önrendelkezési küzdelmek · Választójog, polgárjog és a demokrácia törékeny bővülése · Az el nem kötelezettek: önálló út a két tömb között · A Közel-Kelet: nemzeti törekvések, háborúk és az olaj politikája

Francia külpolitika 1920–1938

cél és tényleges végrehajtás összevetése · változó stratégia periodizálása · szövetségi ígéret és cselekvési képesség

• A német gyengítés és biztonsági megegyezés stratégiáit időben el kell különíteni.
• Ruhr, Dawes/Locarno, majd a harmincas évekbeli fenyegetés összefüggő fordulatok.
• Az angol támogatás, belpolitikai korlát és szövetségesi kötelezettség eltérése magyarázandó.

Kapcsolódó leckék: A Párizs környéki békék és a Népszövetség korlátai · Az 1929-es válság: hitel, kereslet és gazdaságpolitika · Hitler kinevezésétől a náci diktatúra kiépítéséig · A béke felbomlása: Mandzsúriától Lengyelország megtámadásáig

A közlekedés és kommunikáció 19. századi forradalma

mértékegység és változási ütem olvasása · térképsor összehasonlítása · hálózati hatás és ipari kereslet

• A szállítás gyorsulását és kapacitását a piacok összekapcsolásával magyarázza.
• A vasútépítés ipari megrendelő és szállító szerepe egyszerre szükséges.
• A kommunikáció és a tőke/áru/információ áramlása közti mechanizmust mutassa be.

Kapcsolódó leckék: Az első ipari forradalom: gépek, gyárak és társadalmi konfliktusok · Acél, villamosság és az iparosodás új nagyhatalmai · Az ipari nagyváros: fogyasztás, lakhatás és közegészség · Kivándorlás és diaszpórák az ipari világban

Az első és második ipari forradalom összehasonlítása

közös szempontú összehasonlítás · technológia és vállalati/pénzügyi szervezet kapcsolata · társadalmi és környezeti hatás

• Energia, húzóágazat, területi centrum, üzemméret és finanszírozás szerint hasonlítson össze.
• Az innovációt a munkaszervezés és tömegtermelés változásával kapcsolja össze.
• Az urbanizáció, munkásélet és környezeti következmények mindkét hullámhoz hozzárendelendők.

Kapcsolódó leckék: Az első ipari forradalom: gépek, gyárak és társadalmi konfliktusok · Acél, villamosság és az iparosodás új nagyhatalmai · Gyári munkafegyelem, család és a gépesített mindennapok · Az ipari nagyváros: fogyasztás, lakhatás és közegészség · Szociális reform, szakszervezet és forradalmi ideológia

Nagyhatalmi verseny Kínában

karikatúra szereplőinek és nézőpontjának azonosítása · képi túlzás és történeti állítás elkülönítése

• A Kínát jelölő nehezen kikölthető tojásból a nagy terület, az elzárkózás és a több hatalom versenye magyarázható: az országot nem tudta egyetlen hatalom teljes gyarmattá tenni. A bokszerfelkelés is elfogadható történeti összefüggés.
• Az amerikai karikatúra elsősorban az európai hatalmak próbálkozásait gúnyolja. A képi nézőpont felismerését el kell választani Kína tényleges politikai helyzetének magyarázatától.
• A szereplőket konkrét terjeszkedési módjuk alapján kell azonosítani: brit ópiumháborúk és egyenlőtlen szerződések, német koncessziók és piacigény, amerikai nyitott kapuk elve, valamint a kínai területekért versengő Oroszország és Japán.

Kapcsolódó leckék: Az imperializmus érdekei, igazolásai és eszközei · Afrika felosztása és az ázsiai birodalmak átrendeződése · Gyarmati kizsákmányolás és az ellenállás eltérő útjai

Lenin 1918-as szövege és a bolsevik hatalom

forrásrészletek időrendbe és politikai kontextusba helyezése · háború, társadalmi bázis és pénzügyi helyzet oksági összekapcsolása

• Az aláhúzott események sorrendje a hatalomátvétel előtti támogatásszerzés, a bolsevik forradalom, majd a breszt-litovszki béke. Lenin a szegényparasztságot is társadalmi támaszként jelöli meg, ezért bázisát nem szűkíti kizárólag az ipari munkásságra.
• Az imperialista hatalmak közötti viszályt az első világháborúval kell összekapcsolni. A bankjegyek korábbi leértékelődését a háborús infláció, illetve a fedezet nélküli pénzkibocsátás magyarázza.
• A pénz Lenin által jósolt jelentőségvesztése a termelőeszközök államosításával és a magántulajdonú föld- és gyárvásárlás lehetőségének felszámolásával függ össze; a szükséglet szerinti elosztás terve is elfogadható magyarázat. A szerző várakozását el kell különíteni a gazdaság tényleges későbbi működésétől.

Kapcsolódó leckék: Az 1917-es fordulattól az 1918-as fegyverszünetig · 1917: a cári rendszer bukásától a bolsevik hatalomátvételig · A polgárháborútól Sztálin diktatúrájáig

Magyarországi oktatás és nevelés a 15–17. században

• Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16–17. században ↗ · 203–215
• Guitman Barnabás: A bártfai iskola a humanizmus és a reformáció határán ↗ · 99–111
• Mészáros István–Németh András–Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe · 79–91, Reformáció és ellenreformáció

Apa–fiú politikusi pályák összehasonlítása a hosszú 19. században

• Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig · 86–100
• Debreczeni-Droppán Béla: A „nagy” és „a legnagyobb”. Gróf Széchényi Ferenc és István atya-fiú kapcsolata ↗
• Vaderna Gábor: A Dessewffyek. A konzervativizmus három útja ↗ · 481–498

A szocialista iparosítás helyi hatásainak önálló kutatása

• Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok ↗ · 47–53 és 204–217
• Kisőrsi Zsófia: Faluról városba. A megkésett iparosodás hatása az ingázó nők munkavállalására Vas megyében, 1960–1970 ↗ · 95–119
• Kondor Attila Csaba: A budapesti iparpolitika néhány sajátossága a Kádár-korszakban: konfliktusmezők és következményeik ↗ · 229–243 és 256–265