Hogyan lesz kikötőből kereskedelmi központ, reformból újabb konfliktus, jogi ígéretből tényleges részvétel? Az új leckék a döntést, a végrehajtást és a társadalmi következményt kapcsolják össze.
A görög kultúra intézményei, a Gupta-kori India, a 700 utáni Bizánc és az északi királyságok előzményei röviden vagy elszórva szerepeltek.
Hogyan függött össze a görög kulturális teljesítmény a közösségi finanszírozással, a politikai részvétellel és a tudás intézményeivel?
1341 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan kapcsolódott az uralkodói rang a helyi erőforrásokhoz, és miért élhetett tovább a kulturális teljesítmény a Gupta-dinasztia után is?
1351 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan segítette Bizánc fennmaradását és megerősödését a védelmi földrajz, a vidéki bevétel és az uralkodói-vallási tekintély kapcsolata?
1390 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan alakította át a viking mozgás a kereskedelmet és a védekezést, és mi különböztette meg a sikeres portyát a tartós államszervezéstől?
1405 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →A középkori városok, az angol–francia államszervezés, a Delhi Szultánság és Ibéria valláspolitikája nagy időszakokat ugrott át.
Hogyan tették a termelés, a városi jogok és a kereskedői együttműködés egymást erősítővé a városok növekedését?
1384 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért erősíthette ugyanaz a háborús pénzigény egyszerre a királyi igazgatást és az uralkodót korlátozó képviseletet?
1315 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan lehetett egy katonai hódításból tartós adóztató államot szervezni a sokféle indiai társadalomban?
1326 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért nem írható le a középkori Ibéria sem töretlen vallási együttélésként, sem egyetlen előre eltervezett nemzeti visszahódításként?
1346 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →Japán, Oroszország, India és Kína fontos 19–20. századi fordulatait néhány összefoglaló bekezdés kapcsolta össze.
Hogyan lett a külső fenyegetés elleni államépítésből alkotmányos, iparosodó és terjeszkedő Japán?
1397 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért nem oldotta fel a cári birodalom politikai és társadalmi válságát a felülről indított modernizáció?
1325 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan működött a brit uralom India eltérő társadalmaiban, és miként vált az uralom gazdasági hálózata nemzeti politikai szerveződés alapjává?
1366 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért vált külön a köztársaság kikiáltása, a nemzeti szuverenitás és a tényleges országos államhatalom megteremtése?
1366 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →A polgárjogi mozgalom, a Közel-Kelet külön konfliktusai és a kelet-ázsiai társadalmak átalakulása túl kevés önálló teret kapott.
Miért nem volt elegendő az alkotmányos egyenlőség ígérete a tényleges állampolgári részvételhez?
1350 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért vezethetett egy államközi béke eredményre úgy, hogy a palesztin államiság és a menekültkérdés rendezetlen maradt?
1371 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Hogyan tudott egy sokféle célú ellenzéki koalíció megdönteni egy monarchiát, majd elveszíteni saját pluralizmusát?
1396 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →
Miért nem bizonyítja a gyors növekedés sem a diktatúra szükségességét, sem a demokrácia automatikus megszületését?
1417 szó · eredeti képi forrás · saját magyarázó ábra
Részletes lecke → · Forrásfeladatok →A korszakok súlyát, a régiók jelenlétét és a leckék tényleges szövegét vetettük össze. Az új anyagok önálló intézményi és társadalmi magyarázatot, elsődleges források elemzését és javítókulcsot adnak. A korábbi leckék és feladatok megmaradtak.
A generált történeti jelenetek és az eredeti tárgyak, festmények, dokumentumok külön jelölést kapnak. A kép mellett a keltezés, a gyűjtemény, az alkotó és a felhasználási feltételek is olvashatók. A közös idővonalon az új események is a magyar és világtörténeti történések közé kerülnek.
A bővítés tizenhat kiemelt hiányt kezel. A világtörténelem további elmélyíthető részei közé tartozik például a maja városállamok és a késő középkori Bizánc önálló részletes története; a tananyag nem tekinthető lezárt enciklopédiának.
Teljes képes olvasókönyv → · Közös idővonal → · Érdekességek és tévhitek →